Vízokos – Kisokos 10 pontba szedve

Vízokos – Kisokos 10 pontba szedve

A tudatosság és a felhasznált víz mennyisége elválaszthatatlanok egymástól. Munkálkodsz az egyiken, közben használod a másikat, majd hirtelen elbizonytalanodsz, hogy melyiket és mennyire kéne óvnod… Egy fontos részletet érdemes figyelembe venned: az ivóvíz pazarlás nem azonos a szelektív hulladékgyűjtéssel, de a jelenlegi hulladékkezelésben igenis eszköze annak.
Szakadjunk el kicsit a ‘mosogassuk, vagy ne mosogassuk az egyszer használatos műanyagokat a szelektív szemetesbe helyezéshez’ dilemmától és járjunk körbe pár nagyon egyszerű mozzanatot a hétköznapokból, amikre ugyancsak érdemes figyelmet fordítani azért, hogy (ténylegesen) ne pazaroljuk az értékes ivóvíz készletünket.

Vízokos lista 10 pontja:

 

#1 Muti mit iszol?

“Te csapvizet iszol??! De a klór, de a benne lévő hormonok…? És a hivatalosan ajánlott vas tartalom nem is érdekel??!”

Hányszor, hány embertől hangzanak el ezek vagy ehhez hasonló döbbent kérdések? Szerintem többször, mint kellene. Számolj le a tévhitekkel! Ha bizonytalan vagy, inkább kérdezz utána a helyi vízszolgáltatónál. Budapesten és Magyarország szinte összes településén kiváló a csapvíz minősége, ahol pedig nem, ott specifikusan beszerezhető víztisztító berendezést érdemes telepíteni.

A víz pazarlása ott kezdődik, mikor megveszed a víz felhasználásával legyártott műanyag palackot, majd egy használat után a szelektívbe dobod, hogy ismét tetemes víz felhasználásával újrahasznosítsák. – Őszintén, erre gondoltál már valaha? Ha igen, szuper vagy! 😉

#2 Pangó víz

Pangó víz nem csak tavakban vagy lápoknál fordulhat elő, hanem sokkalta közelebb hozzád: akár a konyhádban.
Gondolj csak a vízforralóban / teafőzőben maradó fel nem használt vízre… de itt ugyancsak a képbe kerülhetnek az egyes (pl. tészta) főző vizek is, amik növény típustól függően felhasználhatóak még locsolóvíznek ahelyett, hogy simán kiöntenéd a lefolyóba.
Itt egy fontos kiegészítést tennék rögtön: Főzővizek esetén só mentes vizeket értem és sosem forrón a növényre öntve. 😉

#3 Palackba zárva

Amikor útra kelsz, saját palackban hordod a vizet magadnak? Igazán szuper vagy, csak így tovább, de a nap végén az üvegben maradt vízzel mi a helyzet? Nem marad? Benne hagyod az üvegben? Megiszod? Lefolyóba öntöd?

Egy evidens tanács: benne ne hagyd, mivel a saját palack hosszú életének titka (anyagtól függetlenül) a megfelelő tisztítás és a sokszor kihagyott: napi szárítás, de azt hiszem ennek a miértjét nem szükséges taglalnom. – Ha mégis, szóljatok! 😉

Nálunk az a rendszer, hogy reggel megtöltöm az éjszaka fejjel lefelé szárított palackokat, majd egész nap során ki-mennyit iszik, folyamatosan töltöm újra. Amint (az összes aznapi kimozdulásunkból) haza érünk ezek az üvegek kikerülnek a táskából és az étkező asztalon kapnak helyet, hiszen úgyis ide gyűlünk össze enni és megszokásból is itt keresünk először magunknak innivalót. Amíg a palackokból ki nem fogy a víz, addig abból iszunk, nem a csapból.
Ha ezen körök ellenére a nap végén mégis lenne a palackokban víz, akkor azt a mosogató mellett rendszeresített virág locsoló üvegbe öntöm át, majd mosom és szárítom a palackokat következő nap reggelig.

#4 Mosakodós ügy

Zuhanyzol vagy kádba ülve fürdesz? – Ezt elég, ha magadnak válaszolod meg. 😉

Előbbinél nehezebb követni igazából mennyi vizet engedsz le a lefolyón, de mégis vannak praktikái a mérték megtartására:
– Homokóra módszer: igazi homokóra vagy konyhai stopper, de akár az idő figyelése a digitális órán is megfelelő eszköz arra, hogy kordában tarts a folyó zuhany alatt töltött idődet.
– Aki nem stresszlevezetésnek használja a zuhanyt, annak könnyebb lesz a következő tanácsot elfogadni: folyó vizet csak vizesítéskor és a szappan lemosásakor engedjünk magunkra, a köztes időben pedig igenis zárjuk el.
Ugyanitt stresszeseknek (és a nem stresszeseknek is) alapvetően ajánlom a vízporlasztós zuhanyfejeket, amik kevesebb víz átengedésével is a vízbőség érzetét keltik.

Ezt a részt ugyancsak érdemes átgondolni a kézmosás és a fogmosás területén is, hiszen ott is több a köztes, mint maga a vizet igénylő idő.

#5 Gépi vagy kézi?

Örök dilemma, mint kb az összes többi pont is: mosogatógép vagy kézi mosogatás?

Annyira kevés vizet nem fogsz tudni elhasználni kézi mosogatáskor, mint amennyivel beéri egy mosogatógép, főleg, ha a víztakarékosságra fókuszált Eco program is van rajta. Mert érdemes tudatában lenni, hogy egy gép lehet Eco energia és / vagy víz szempontjából is. De azért engedd meg, hogy itt megjegyezzem: a mosogatógépnél egyáltalán nem mindegy, hogyan is pakolod meg azt a gépet, mert, ha piszkos marad, akkor nem spóroltál nagy vizet, újra kell mosnod, többnyire áztatás után, kézzel.

Kézi mosogatásnál persze vannak verhetetlen bajnokok, akik egy medencényi vízben elmosogatnak egy nagycsaládos keresztelőnyi emberre, de azért valljuk be, nem ez az átlagos.

Ha folyó vizes, kézi mosogatós típusba tartozol, javaslom próbaként dugd be a lefolyót és figyeld meg, mennyi víz gyűlik össze a mosogatásod végére. Tanulságos eredmények születhetnek, amit utána könnyebben hasonlítasz össze egy mosogatógép beígért víz fogyasztásával.

#6 Mosógép szekció

Itt is egy evidens tény következik: a mosógépnél se mindegy milyen programot választasz, hogy van-e egyáltalán eco program (víz és / vagy energia takarékos), vagy te magad lejjebb tudod-e állítani programon belül a hőfokot és a centrifugát?
Mert az átlagos városi életvitelünk során keletkezett piszkokra elegendő a 40°C-os mosás és az 1200-as centrifuga se mindig indokolt, sőt a ruhák elhasználódását is gyorsítja.

#7 Igazi zöld terület

Amennyiben van kerted, akkor tényleg a pénztárcádon tudod érezni egy-egy rossz döntésedet, hiszen a telepített és ez által átgondolt, egységes locsoló rendszer kevesebb vizet esz meg, mint a kézi locsolás, ami érzésre működik. De ugyancsak hiába van programozott locsoló rendszered, ha nincs összekötve egy eső érzékelővel, ami csapadék esetén leállítja azt. Értsd: vízszintes esőben ivóvízzel locsolni sajnos fájó pont Földünknek és a megtakarításaidnak is…

Nincs kézzel fogható tanulmányom róla, de sima füvesített területeknél érdemes próbálgatni a kevesebb locsolás eredményét, mert, mint ahogy minket hozzá szoktattak a cukor fogyasztásához, úgy mi szoktatjuk hozzá a füvünket évről évre a túlzott vízigényre.

#8 Féltégla

Bea Johnson: Zero Waste otthon című könyvében is érinti a témát, hogy mit és mikor érdemes, nem érdemes elengedni a csatorna felé, úgyhogy én ezt a konkrét témát meg is hagyom neki, ha nem gond. 🙂
Helyette a WC tartály méretét firtatnám: Az egy öblítésre szánt víz mennyiségét lehet csökkenteni azzal, ha a tartályba örök érvénnyel bele helyezel téglát vagy, ami azért számomra realisztikusabb: teli vizes palackot, ezzel kiszorítva öblítésenként egy tetemes vízmennyiséget.

#9 Habos ügy

Nagyon sok kozmetikumunk tartalmaz habzó vegyületeket, ezzel keltve az igazi tisztálkodás élményét. Ilyenek találhatóak a samponok, tusfürdők és egyes szappanok közt is. Erre én azt tudom, mondani, hogy a habtól magától nem leszel tisztább, de mégis ahhoz, hogy azt a habot le tudd magadról mosni, na azzal csomó plusz vizet használsz el. Ezen azért érdemes elgondolkodni…

#10 Kakukktojás

Nem igazi ivóvíz, de, ha úgy nézzük, hogy annak használatát váltja ki, akkor igen is érdemes szót ejteni az égből jövő esővízről. A gyűjtött esővíz (kisebb mennyiségben még egy lakás teraszán is megoldható az esővíz felfogása) kitűnő növényeink locsolására és tökéletesen kiváltja a csapvizet, ami még a számukra fölösleges klórt is tartalmazza.

Halgass, Láss és igenis beszélj róla!

Összegzésként annyit írnék, hogy a technika, a tudás velünk van, úgyhogy tudjuk jól és jókor használni vagy épp nem használni azt. Egy-egy eszköz megvétele előtt igenis tudjuk tesztelni a saját fogyasztásunkat, igényeinket. Arról nem is beszélve, hogy egyre többször jön szembe az, hogy mi is az az Eco / Öko / Környezettudatos címke, amit már-már mindenre ráaggatnak, ezzel próbálva megvezetni a vásárlót.

Megosztás

Comments are closed.