Hacuka gyár #3 Pillangó

Hacuka gyár #3 Pillangó

A fiúk után következzen végre egy olyan jelmez készítés, ami egy gyönyörű leányzó első óvodás farsangjára lett megálmodva, majd újra álmodva, majd kitalálva, picit tovább díszítve és végül elkészítve. 🙂 No, nem, nem, nem a bonyodalmak sora lesz itt leírva, hanem az a történet, amikor direkt időben állunk neki a jelmez készítésnek, hogy tuti, ami tuti készen legyen, ámde közben tovább alakulnak a kiforrottnak hitt igények. 🙂

Nóri nagyon édesen állt neki a farsang témakörének, mikor kérdeztük, kellő módon Édesanyja védelmébe vonulva, de mégis határozottan mondta, hogy tündér szeretne lenni. Mondtam is neki, hogy rendben, tündér leszel, gyönyörű tündér, hidd el nekem.

Vegyük sorra, miből áll egy tündér:

  • szárny
  • szoknya
  • harisnya
  • póló
  • fejdísz
  • tündér pálca

Ebből a listából a szülők irányába kiszervezésre került a pálca, a fejdísz, a póló és a harisnya elkészítése / kiválasztása, hiszen egyáltalán nem az a cél, hogy mindenből újra kelljen költeni, sokkal jobb az, ha az ember elmegy vásárolni a saját szekrényébe, no meg a gyerekébe és megnézi, hogy mit is lehetne felhasználni. Ezt textil újrahasznosítási elvetemültség nélkül is mindenkinek javaslom nem csak farsangi időszakban, de úgy általában 4-6 havonta ismételni, mert csoda mennyi minden kincs tud elbújni a saját gardróbunkban. Mengyán Eszter is ezt taglalja ebben a cikkben, amit ugyancsak figyelmetekbe ajánlok, mert saját szekrényből vásárolni a leges leghatékonyabb, mind időben, mind pénztárca ügyben. 😉

A szoknya:

Ami számomra maradt az a szoknya és a szárny, úgyhogy kezdjük az elején: A szoknyához a fenti szekrény átnézés során elő is került egy nyári vidám ruha, amivel csak egy probléma volt: hosszban már-már pont kicsinek bizonyult. Ilyen projekt se volt még, úgyhogy annál lelkesebben álltam neki: alakítsuk át szoknyává!

Két megoldást is sikerült letesztelni, mivel az elsőről hamar kiderült, hogy nem megfelelő egy kellően aktív óvodás számára. A ruhának először levágtam a felső részét, hagyva elég anyagot a derék rész vissza varrásához, hiszen a szoknyát valahogy fenn kell tartani a derékon és ennek kell egy “tok”. Itt lépett be az első megoldás, az egyszerűbb, hiszen nem kell méregetni a centiket, fogtam egy fehér cipőfűzőt és azt áthúzva el is készült a szoknya első verziója egy derékban megkötős tündér szoknya.

Szép volt, szép volt a szoknya, de ahogy lépett benne egyet a mozgástól szépen le is csúszott az egész, úgyhogy gyors babakocsi találkozóval vissza is kaptam a szoknyát, hogy a cipőfűzőt egy derékban lemért gumival helyettesíthessem. Szerencsére ez a verzió már tökéletesnek bizonyult, ahhoz, hogy a gyermek szabadon szárnyalhasson. Vagyis szárnyalt volna, de még a szárnyért is meg kellett dolgozni, nem is akárhogy. 🙂

A szárny:

A szárnyhoz az én használt ruha készleteimet kellett átvizsgálni, hiszen kellett egy kellően hatalmas ív anyag, amiből ki lehet alakítani azt. Sikeresen ráakadtam egy fodros aljú szoknyára, ami kellemes bézs színnel rendelkezett, plusz egy ugyancsak kellemes rózsaszínes átfolyással, amit egy piros ruhadarabban való egybemosás hagyott ott. De nekem ez különösen tetszett, hiszen a rózsaszín az mindig menőbb egy kislánynál, mint a sima bézs.

A szoknya szárnnyá alkotásához azért már nagyobb fantáziára volt szükség, de Jupcycle kézbe véve már nagyon is előttem lebegett a végső kép, amit nyújtani fog, úgyhogy onnantól már csak szurkolnom kellett, hogy sikerüljön is megvalósítanom.

A szoknyát a cipzár vonalban végig vágtam, a cipzárt eltávolítottam, majd elvarrtam, hogy nehogy szárnya szegett vagy épp cérna fátyolt húzó tündér legyen belőle. Kiterítve az így kapott ív sajnos még nem adta ki a teljes félkört, amit elképzeltem, úgyhogy kikerestem egy halvány rózsaszín inget, amiből középre bele varrtam egy toldalékot, úgy, hogy a végeredmény szimmetrikus maradjon.

A szárny hátra erősíthetőségét úgy oldottam meg, hogy az anno volt szoknya derék részét hullámosan behajtogatva bele varrtam egy rózsaszín bársony szalagot, amit elég hosszúnak tartottam ahhoz, hogy karon-háton átvezetve meg lehessen masnival kötni Nórin.

Azt a hatást pedig, hogy tényleg szárnyalhasson úgy értem el, hogy csuklónál rózsaszín gumis csipkét varrtam fel, így a szárnyat csuklóra tudja húzni, de ha épp szabadabban szeretne játszani, akkor ezt könnyen le is veheti és akkor mintegy palást van csak a hátán a szárny.

A váltás:

Mert hiába készültem el ezzel, ekkortájt lépett be az életünkbe a váltás, mely abból állt, hogy Nóri szuperül döntött és már nem igazán tündér szeretett volna lenni, hanem igenis pillangó. 😀 Tényleg örültem a döntésnek, mert így újra anyagot túrhattam és szabhattam és varrhattam, hogy utána a tündér szárny egy gyönyörű pillangóvá alakulhasson át. Ez ám az újrahasznosított újrahasznosítás, mi? 😀

Kívülre szív meg csillogó cseppek, körök kerülhettek, hogy a fény játéka is adott legyen, a szárny belsejébe pedig kis pillangók, így Nóri lett igazából a pillangó tündér, aki a kis pillangókat védelmezi, de azért ne magyarázzuk túl, tudom, hiszen ez csak egy farsangi jelmez, de mégis az első óvodai… 🙂

Megsúgom, hogy ha te is szeretnél ilyen szép kétoldalú tűpárnát, mint, amit én kaptam, akkor itt megtalálod a leírását.

De addig is megmutatom a végeredményt és egy újabb boldog tulajdonos, aki nem is hordhatná szebben ezeket a szárnyakat, mint egy megtestesült sztár!

 

 

Megosztás

Comments are closed.